Tisztelt Lakosság!

Tájékoztatjuk Kedves Betegeinket, hogy Sárospatak Város Központi Háziorvosi Ügyelete a mai nappal (2020. november 03.) átköltözött Sárospatak Város Rendelőintézet Főépületébe: Sárospatak, Comenius utca 20. szám alá.

A Háziorvosi ügyelet ügyeleti időben (hétköznap: 16 órától – 8 óráig, hétvégén: 8 órától – 8 óráig) megközelíthető a Rendelőintézet főbejáratán (fotocellás ajtón) keresztül.

Telefonszám nem változik tekintettel arra, hogy a központi telefonszámunk az Országos Mentőszolgálat Központi Diszpécserszolgálatához fut be (06-46/477-104).

Ha Ön vagy családtagja hirtelen belázasodik, köhög vagy nehezebben lélegzik, esetleg az ízérzés- vagy szaglás zavara, hiánya jelentkezik, akkor telefonon hívja a háziorvosi ügyeletet a (06-46/477-104).

Ismételten felhívnánk a figyelmet, hogy a Központi Háziorvosi Ügyelet keretében csak és kizárólag sürgősségi ellátás nyújtható. Kérnénk kedves betegeinket, hogy a fertőzés veszély csökkentése érdekében csak indokolt esetben a keressék a Központi Háziorvosi Ügyeletet.

Közösen, a szabályok folyamatos betartásával, egymásra figyelve tudunk azért a legtöbbet tenni, hogy megóvjuk magunkat és szeretteinket a fertőzés veszélyétől.

Vigyázzunk egymásra!

Sárospatak Központi Háziorvosi Ügyelet

Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 11/2015. (VIII. 3.) önkormányzati rendeletével, Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendeletével, Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III. 13.) önkormányzati rendeletével és Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendeletével módosított szöveg.

Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában, valamint a 13. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 30. § (1) bekezdésében biztosított véleményezési jogkörében eljáró Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főosztály, Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Országos Vízügyi Főigazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály, Nemzeti Közlekedési Hatóság Útügyi, Vasútügyi és Hajózási Hivatala, Nemzeti Közlekedési Hatóság Légügyi Hivatala, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Miskolci Járási Hivatal, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi és Erdőgazdálkodási Főosztály, Honvédelmi Minisztérium Hatósági Hivatala, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőr-főkapitányság, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Műszaki Engedélyezési és Fogyasztóvédelmi Főosztály, Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala, Érintett területi, települési önkormányzat véleményének kikérésével a következőket rendeli el.

A rendelet hatálya

• (1) A rendelet területi hatálya kiterjed Tolcsva község közigazgatási területére.

(2) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet alakítani, épületet és más építményt (a műtárgyakat is ideértve) tervezni, kivitelezni, építeni, felújítani, átalakítani, korszerűsíteni, bővíteni, lebontani, használni, valamint mindezekre hatósági engedélyt adni az általános érvényű előírások mellett csak és kizárólag e rendelet és a hozzá tartozó Szabályozási Terv együttes alkalmazásával szabad.

(3) A rendelet területi és tárgyi hatályát érintő minden természetes és jogi személyre nézve kötelező előírásokat tartalmaz. A rendeletben foglalt kötelező előírásoktól eltérni csak a Helyi Építési Szabályzat (továbbiakban HÉSZ.) és a Szabályozási Terv módosításával lehet.

2. § (1) A beépítésre szánt területre (belterületre) – a vonatkozó tervlapokon (SZ-1,SZ-2) jelölt – kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a közterület és egyéb terület-felhasználási egységek határvonala,

- építési határvonal,

     

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt kötelező szabályozási elemek a település egésze szempontjából a legfontosabb elemek, ezért azok módosítása megváltoztatása csak a Szabályozási Terv módosításával történhet.

3. § (1) A beépítésre nem szánt területre (külterületre) – a vonatkozó tervlapon jelölt - kötelező szabályozási elemnek kell tekinteni az alábbiakat:

- a szabályozási vonalakat,

- a terület-felhasználási egységek határát,

- a terület-felhasználási egységeken belüli övezetek határát,

- a terület-felhasználási egység, illetve övezet jelét,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben előírt beépíthető

legkisebb földrészlet nagyságát,

- a terület-felhasználási egységekben, illetve övezetekben kialakítható legkisebb

földrészlet területét,

- a belterület bővítés határát.

(2) Az (1) bekezdésben felsorolt szabályozási elemek csak a Szabályozási Terv módosításával változtathatók, illetve szüntethetők meg.

4. § A kötelező erejű elemek módosítására vonatkozóan irányadó a területrendezési tervek készítéséről, egyeztetéséről, módosításáról és karbantartásáról az épített környezet alakításáról és védelméről szóló többször módosított 1997. évi LXXVIII. sz. törvény.

I. Fejezet

Az építési engedélyezés általános szabályai

5. § (1) Azokon a területeken, ahol a terület felhasználása, vagy az építés minősége (övezete) a szabályozási terven jelöltek szerint megváltozik, építés (és telekalakítás is) csak a változásnak megfelelően engedélyezhető.

(2)^[1file:///C:/Users/vikto/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image006.gif" alt="" width="506" height="265" />

 

(9)A kisvárosi lakóövezetben az alábbi kereskedelmi-szolgáltató, vendéglátó- és egyéb üzemi tevékenységi csoportok és azok építményei nem engedélyezhetők 

     -A városképi szempontból zavaró látványú tevékenységek és épületek,

     -A 3 jármű/nap kiszolgáló forgalomnál nagyobb 3.5 t önsúlyú tehergépjármű, vagy a 3.5 t önsúlyú gépjárműnél nagyobb önsúlyú kiszolgáló tehergépjárművet igénylő tevékenység,

     -A tevékenység jellegéből eredően nagy kiszolgáló és vendégforgalmat gerjesztő, illetve a környezetében a forgalomnövekedéssel, vagy a szükséges forgalomtechnikai beavatkozásokkal a környezet minőségét kedvezőtlenül befolyásoló, zavaró hatást keltő tevékenységek,

      -A területen újonnan nem engedélyezhető:

• Áruszállítás, fuvarozás, gép- és autókölcsönzés telephely,
• Autófényező műhely (telephely terület),
• Autóbontó műhely (telephely terület),
• Autókarosszéria- lakatos (telephely terület),
• Autókereskedelem (telephely terület),
• Autómosó (telephely terület),
• mezőgazdasági gépjavító műhely (telephely terület),
• akkumlátor töltő, javító, újrafeldolgozó műhely (telephely terület),
• gumiszerelő, javító műhely (telephely terület),
• tüzelő- és építőanyag telep,
• kisgépkölcsönző iroda,
• járműőrző telep,
• közúti járműjavító, karbantartó, szervizelő műhely 8telephely terület,
• asztalos műhely (telephely terület),
• fafeldolgozó, megmunkáló műhely (telephely terület),
• fémmegmunkálás, fémfeldolgozás és felületkezelés műhely (telephely terület),
• öntő (telephely terület),
• lakatos műhely (telephely terület),
• könnyűipari termék feldolgozó, raktározó műhely (telephely terület),
• vegyipari termék készítő, feldolgozó (telephely terület),
• mészégető (telephely terület),
• kelmefestő, vegytisztító (telephely terület),
• bognár, kádár (telephely terület),
• élelmiszer feldolgozó műhely (telephely terület),
• raktárak, nagykereskedések, áru lerakatok telepei,
• galvánüzem telep,
• szennyvíz- és hulladékkezelés, köztisztasági szolgáltató műhely (telephely terület),
• kőfaragó, műkőgyártó és betonelem előgyártó műhely (telephely terület), pék üzem.

(10) Környezetvédelmi besorolások

levegőminőség: általános levegőtisztaság védelmi övezet

zajvédelmi és rezgésvédelmi besorolás   kertvárosi lakóterület

Közművesítés: teljes körű

A szennyvizek szikkasztása átmenetileg sem engedhető meg. A szennyvíz csatornahálózat kiépítése miatt a hálózatra való rákötés kötelező.

Falusias lakóövezetek

15. § (1)^[20file:///C:/Users/vikto/AppData/Local/Temp/msohtmlclip1/01/clip_image008.gif" alt="" width="668" height="383" />

min. 2.0

Egyes mérnöki létesítmények elhelyezési szabályai

26.§ (1) Ha műszakilag nincs más megoldás, minden építési övezet és övezet területén elhelyezhetők a (2)-(3) bekezdés figyelembevételével:

a) a forrásfoglalás,

b) a vízmű-gépházak,

c) víz- és záportározók,

d) a szennyvízátemelők,

e) a transzformátorállomások,

f) az energia-átalakítók,

g) a gáznyomás-szabályozók,

h) az önálló épületként tervezett kazánházak,

i) a köztisztasági szolgáltató telepek közül a hintőanyag-tárolók,

j) a közművezetékek nyomvonalai,

műtárgyai és építményei, amelyek elhelyezésének módját az eljáró hatóságnak elvi engedélyben kell meghatározni.

k)^[39] kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

(2) A felsorolt mérnöki létesítmények számára az övezeti, építési övezeti előírásoktól eltérő, műszakilag szükséges méretű telek alakítható ki.

(3) A Gksz, övezetek területein hulladékudvar is elhelyezhető.

(4) A lakóépületekben csak az épület ellátására szolgáló új áramátalakító-berendezés helyezhető el, a meglévő berendezések különálló elhelyezéséről gondoskodni kell.

Kilátók elhelyezése

26/A. § ^[40] (1)Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

(2) A kilátó nem lehet magasabb, mint az övezetben megengedett legnagyobb építmény magasság

(3) Anyaga fából, vagy egyéb természetes anyagból készülhet

(4) Szinezése illeszkedjen a környezethez.

(5) Tájbaillesztés előírásai:

a)A tájbaillesztést látványtervet kell igazolni, ahol a rálátás  és a kilátás szempontjait is figyelembe kell venni

b)Az építmény elhelyezésénél  a meglévő növényzetet óvni kell és lehetőleg úgy kell elhelyezni, hogy a kilátást ne zavarja

c) A természetes terepalakulatokat lehetőség szerint meg kell őrizni.

d) Tereprendezésnél 6/4 rézsűnél meredekebb hajlásszög nem alkalmazható (a lábazat  kialakításánál).

Zkk

Zöldterületek

Általános előírások

27. § (1)^[41] A  település területén a belterületen:

Beépítésre nem szánt övezet került bevezetésre, melyek területét a szabályozási terv tünteti fel.

Zöld területek kertépítészeti terv alapján létesíthetők.

(2) Favédelmi, illetőleg fakivágási tervet kell készíteni a kertépítészeti tervhez - a diófát, gesztenyefát nem érintő csak gyümölcsfákkal betelepített területek kivételével - a telkeken és közterületeken egyaránt: övezetek területén minden esetben, illetve

- ha a növényzettel (díszfákkal, cserjékkel) borított felület meghaladja az érintett terület, vagy telek zöldfelületének 50 %-át, vagy ha a telken különösen értékes vagy idős, értékes faállomány található.

- A fák kivágása esetében a szükséges fakivágásokat kertészeti szakvéleménnyel kell alátámasztani.

Közkertek területe

28. § (1) Az övezetbe a közparkok, díszparkok, pihenő- és játszóparkok tartoznak.

(2) Területüknek közútról, köztérről közvetlenül megközelíthetőnek kell lennie.

(3) Az övezetbe elhelyezhető:

- Vendéglátó, elárusító épület, nyilvános illemhely.

- A terület fenntartásához szükséges épület.

pihenést és testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, tornapálya, gyermekjátszótér, stb).

E

Erdőterületek

Általános előírások

29. § (1) A legmagasabb szintű vonatkozó jogszabály „Az erdőről és az erdő védelméről” szóló 1996. évi XIV. törvény.

(2)^[42] A településigazgatási területén az erdőterületek övezetekre való bontása a településszerkezeti terv terület-felhasználásra vonatkozó meghatározásai alapján:

-Ev            védelmi célú erdő

-Eg           gazdasági célú erdő”

Ev

Védelmi rendeltetésű erdők

30. § (1) Telepítésük szükség szerint a környezetre ártalmas bűzös üzemek védőtávolságának csökkentése, a lakóterületek védelme érdekében történik.

(2) Területükön építmények nem helyezhetők el.

Eg

Gazdasági erdők

31. § (1) Az erdő területén rendeltetésének megfelelő építmények helyezhetők el, maximum 0,5 %-os beépítettséggel.

(2) A 0,5 %-os beépítettséget telekalakítás, telekmegosztás során is biztosítani kell.

(3) A maximális építménymagasság 3,5 m lehet. Az épületeket szabadon állóan kell elhelyezni.

M

Mezőgazdasági területek

Általános előírások

32. § (1) A település külterületének, mezőgazdasági termelést (növénytermelést, szőlő és gyümölcstermelést, állattenyésztést továbbá termékfeldolgozást és tárolást) szolgáló része.

(2)^[43] A mezőgazdasági területek övezetei a következők:

- Má-I         (döntően) szántó művelésű terület – extenzív terület

- Má-E       (döntően) gyep, legelő, vagy kisparcellás szántó művelésű terület – extenzív terület

- Mk           kertgazdálkodásra szolgáló terület, ültetvények

      X – kóddal jelölt területeken a távlati terület felhasználás tartalék területe , ahol építményt elhelyezni nem lehet.

A területen elhelyezhető építményeket jelen szabályzat és az adott terület építési hagyományainak megfelelően kell kialakítani.

Má-I

Jellemzően szántó művelésű terület

33. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az X. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a szántó művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést.

VIII. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m2(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-I	SZ Szabadonálló	6000 m2+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Má-E

Jellemzően gyep, legelő művelésű terület

34. §  (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XI. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe a mezőgazdasági területek azon – viszonylag egybefüggő részei tartoznak, ahol a gyep, legelő művelésű területek meghatározó arányban találhatók, ezért főként a legeltetés, állattartás jelenti a fő gazdálkodási tevékenységet. A telekalakítás és építés feltételei a meghatározó tevékenységhez igazodva kerültek meghatározásra.

(2) Tanya és farmgazdaság 6000 m² építési telek kialakítására legalább 10 ha nagyságot elérő terület fenntartás, birtoklás esetén lehetséges, vagy igazolni szükséges a mezőgazdálkodásból való megélhetést. Szabadonálló beépítési móddal, maximum 4,5 m építménymagasságú épületekkel, a telekterület maximum 3- %-ának beépítésével.

IX. SZ. TÁBLÁZAT

Az építési telek
Övezet jele	Beépítési mód	legkisebb telekterülete m2(ha)	Legnagyobb beépítettsége %	Építményének legnagyobb magassága m
Má-E	SZ Szabadonálló	6000 m2+10 ha	3	4,5

Min. telek szélesség 25 m

Mk

Kertgazdálkodásra szolgáló terület, szőlő és gyümölcsös terület

35. § (1) Az övezetbe azok a területek tartoznak, amelyekben a telkek túlnyomó többsége megfelel az XII. sz. táblázatban előírtaknak. Az övezetbe azok a mezőgazdasági területek tartoznak, ahol kertgazdálkodást, túlnyomórészt szőlő, gyümölcstermesztést folytatnak, illetve azok a földrészletek, melyeket korábban zártkertnek parcelláztak.

(2) Az I. kategóriájú szőlőkataszterbe tartozó területek építési feltétele:

Az övezetben állattartó épületek nem helyezhetők el.

Növénytermesztés célját szolgáló fóliasátor I. termőhelyi kategóriájú szőlőültetvényeken nem létesíthető.

Az Mkx Belterületen lévő kertségben építményt elhelyezni nem lehet.

(3) A Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék sajátos előírásai

• A világhírű Tokaj-Hegyaljai zárt borvidék, (melynek TOLCSVA község is tagja) borvidék szőlőkataszter szerinti I. és II. besorolású területein kizárólag csak támfal építése és minimális tereprendezés engedélyezhető.

• A borvidék területén lévő bányasebekre tájrendezési tervek készítendők.

• A szőlőkataszterbe tartozó területeken új bánya nyitása nem engedélyezhető.

• A Tokaj-Hegyaljai borvidéken épületeket elhelyezni, a volt zártkerti-kertes mezőgazdasági területeken csak 3.000 m²-nél nagyobb területre lehet, ahol a beépítettség mértéke maximum 3 %. A volt nagyüzemi szőlőterületeken maximum 2 % beépítettséggel csak 5.000 m²-nél nagyobb területre lehet hasonló rendeltetésű épületet elhelyezni.

• A Tokaj-Hegyaljai borvidék szőlőterletein építési engedély ( támfal építésre )csak a hegyközség által igazolt minimum 80 % művelt szőlő esetében adható ki.

• A „történeti térségnek” minősített műemléki borvidéki területeken a történelmileg kialakult művelési mód, beépítés, építészeti jelleg, illetve a szőlőművelés fennmaradásának szempontjai érvényesítendők.

g) Mk övezetben a kilátás és látványvédelmi pontokon kilátók építhetők (de legalább, a 8 és 27-es szőlőtömb közötti 258,9 m-es magaslaton) melyeknek megengedett max. építmény magassága 10 m.

h) ^[44] Kilátó elhelyezése a világörökségi kezelési tervvel összhangban engedélyezhető.

V-1, V-2, V-3

Egyéb terület

Vízgazdálkodási terület

36. § (1) V-1 jelű övezetbe tartozik a Tolcsva-patak, partja és közvetlen környezete.

(2) V-2 jelű övezetbe tartoznak az általános vízgazdálkodási területek: a közcélú nyílt csatornák medre és partja, a vízbeszerzési területe védőterületei, illetve a tározók.

(3) Területükön építmények nem helyezhetők el.

(4) V-3 jelű övezetbe tartoznak az általános vízbeszerzési területek

Védelmi célú területek

Természeti területek és az ökológiai hálózat

37. §^[45] Ezen kataszterezett területekre a Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságának kezelési terve  vonatkozik

Az épített környezet védelme

38. § (1)Az épített környezet védelme (kiterjed a településre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre) célja, hogy az ember egészségét védje, a jövő nemzedékek életfeltételeit javítsa és ennek érdekében alapvető szabályokat állapítson meg

(2) Biztosítani kell az épített környezetben élők (tartózkodók) egészségének védelmét, életfeltételeik folyamatos javítását, törekedni kell (el kell érni) a különböző tevékenységek káros hatásainak megszüntetésére vagy a hatályos előírások szerinti visszavonására.

(3) Fejlesztéseknél, beavatkozásoknál meg kell követelni a funkciókból adódó védőtávolságokat és a szükséges védőterület-kialakításokat.

(4) A szabályozási terven meghatározott zöldterületek, védőerdők kialakításáról és fenntartásáról folyamatosan gondoskodni kell. Védő zöldsávok, véderdősávok telepítésénél többszintű növényállományt kell kialakítani. A telepítéshez csak a tájra jellemző őshonos fa- és cserjefajok használhatók.

Építészeti értékvédelem

                                                                      

39.§ (1) A műemlékek és a  helyi értékvédelmi rendelet megalkotásáig és jóváhagyásáig – átmenetileg –  helyi védelem alá vonandó épületek felsorolását a  a függelék tartalmazza.

(2)^[46] A  műemlékek telkét érintő építési munkák ill. telekalakítási eljárások esetében hatályos jogszabályok szerint kell eljárni.

(3)

(4)^[47] A védett közterületek rendezési terveinek készítésekor az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni:

-  A mikro architektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelű legyen.

-  A védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését.

-  A védett közterületekre került tárgy önmagában is a tér, közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban legyen a mikro architektúra elemeivel és a többi tárggyal.

-  A közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is.

-  A közterület rendezési terv készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni.

(5) A műemlékvédelmi környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és

nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező  jelleggel figyelembe venni, és az építtető tudomására hozni:

a)    Építési anyaghasználat

1.  Lábazatképzés

-      Kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével.

2.  Falfelületek

-     Vakolt, vagy falburkolattal ellátott (tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint.

-    Nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerűen alkalmazott üveg és fémszerkezet.

3.  Tető

-      A tetőfedés anyaga cserép, (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) legyen.

-     Csak kivételesen alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként). Nem alkalmazható hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, TEGOLA.

b)    Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme

-     A műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor

-     A nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében.

-     A meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában.

(6) Az építészeti örökségnek azok az elemei, amelyek értékük alapján  nem részesülnek országos védelemben, de a sajátos megjelenésüknél, jellegzetességüknél, településképi vagy településszerkezeti értéküknél fogva a térség, illetőleg a település szempontjából kiemelkedőek, hagyományt őriznek, az ott élt emberek és közösségek munkáját és kultúráját híven tükrözik, a helyi építészeti örökség részét képezik.

(7) A helyi építészeti örökség értékeinek feltárása, számbavétele, védetté nyilvánítása, fenntartása, fejlesztése, őrzése, védelmének biztosítása a települési önkormányzat feladata.

(8) A helyi védetté nyilvánításról vagy annak megszüntetéséről, továbbá a védettséggel összefüggő korlátozásokról és kötelezettségekről a települési önkormányzat  dönt.

(9) A helyi védelem alá tartozó épületek sajátos építési szabályai:

-           A helyi védelem alá tartozó épületek esetében elhelyezkedésétől  függően -  műemléki jelentőségű terület vagy sem -  kell eljárni. Az építési engedélyezési eljárás során ki kell kötni, hogy ha az Önkormányzati Testület másként nem rendelékezik- az épület nem bontható el (csak  életveszély esetén). A bontáshoz egyébként  önkormányzati testületi hozzájárulás szükséges

-           A helyi védelem alatt álló épületek esetében bármilyen külső változtatást érintő építési tevékenység, bővítés, átépítés pl. homlokzatvakolás, színezés, nyílászáró csere, tető felújítás, tetőtér beépítés – csak részletes értékvizsgálaton alapuló engedélyezési terv alapján lehetséges. Az átalakítás során az épület tömegét, homlokzatát, anyaghasználatát, jellegzetes formai kialakítását a falfelületek és nyílászárók arányát megváltoztatni nem lehet. A homlokzati díszítőelemeket (gipszek, tagozatok, mozaikok, festett díszítések, szobrok, egyéb értékek) meg kell őrizni. Meg kell őrizni az eredeti épület kiegészítőket, korlátok, belső nyílászárók, kapuk, stb.

-    A műszaki okokból szükségessé váló bontás esetén az épületről felmérési dokumentációt és fotókat kell készíteni, ennek archiválásáról gondoskodni kell

A régészeti értékek védelme

40.§ (1)^[48] A régészeti lelőhelyek védelméről a hatályos jogszabályok szerint kell gondoskodni. A még beépítetlen területeken el kell készíteni a régészeti lelőhelyek topográfiáját, a veszélyeztetett régészeti lelőhelyek feltárását, és biztosítani azok anyagának megfelelő elhelyezését.

(2)^[49] A védetté nyilvánított régészeti lelőhelyen nem lehet olyan tevékenységet folytatni, amely a lelőhelynek akár részleges állapotromlását eredményezheti.

 A földmunkával járó fejlesztésekkel, beruházásokkal a nyilvántartott régészeti lelőhelyeket el kell kerülni, ha ez nem lehetséges, előzetes feltárást kell végezni  a hatályos jogszabályok alapján.

(3) A régészeti feltárás költségeit – a mentő feltárások kivételével – annak kell fedeznie, akinek érdekében a feltárás szükségessé vált.

IV. Fejezet

Egyes sajátos jogintézmények

Tilalmakkal, korlátozásokkal érintett területek

Településrendezési feladatok megvalósulását biztosító sajátos jogintézmények

41. § (1) Jelen rendelethez tartozó szabályozási tervben foglaltak megvalósítása érdekében a rendezési terv módosítása nélkül a település Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él: tilalmak, kisajátítások, elővásárlási jogok, helyi közút céljára történo lejegyzések, útépítési és közművesítési hozzájárulások, településrendezési kötelezések, amely lehet: beépítési kötelezettség, helyrehozatali kötelezettség, beültetési kötelezettség.

(2) a) Tilalmak a településrendezései feladatok megvalósítására és a természeti, környezeti veszélyezettség  megelőzésére határozhatók meg.

aa) Változtatási tilalom rendelhető el a szabályozási terv által megváltoztatott felhasználású területeken az új felhasználásra vonatkozó részletes szabályozási terv elkészültéig vagy egyéb a beépítés szempontjából fontos feltétel (pl. infrastruktúrafejlesztés) teljesítéséig.

ab) Telekalakítási és építési tilalom rendelhető el azokon a jelenleg beépített vagy beépíthető területeken, amelyek beépítését a szabályozási terv nem teszi lehetővé.

b)

c) Elővásárlási jog a nem önkormányzati tulajdonú telkekre az alábbi településrendezési célok megvalósítására írható elő:

ca) infrastruktúrafejlesztés,

cb) művi (települési, építészeti) és természeti értékvédelem,

cc) beépítésre szánt területek fejlesztése.

d) Közút céljára történő lejegyzés a helyi közutak létesítése illetve az utak szabályozási szélességének biztosítása és a szabályozási vonal által lehatárolt telekrészre írható elő.

e)Útépítési és közművesítési hozzájárulás az önkormányzati infrastruktúrafejlesztésekkel és a nem önkormányzati telekalakítással összefüggésben határozható meg.

f) Beépítési kötelezettségek telekgazdálkodási és városképi szempontból határozhatók meg.

g) Beültetési kötelezettségek a szabályozási terv szerint városképi, környezeti minőség javítása érdekében határozhatók meg.

(3) E rendelet elfogadásával egyidejűleg Tolcsva Község Képviselő-testülete a rendelet melléklete szerinti sajátos jogintézményekkel él és rendelkezik azokról.

42. § (1) Településrendezési intézkedések következtében okozott károk esetében a tulajdonost, haszonélvezőt korlátozási kártalanítás illeti meg, melynek eljárási rendjét, mértékét és rendszerességét a többször módosított 1997. évi LXXVIII. tv. 30. §-a szabályozza.

(2) A korlátozási kártalanítást az köteles megfizetni, akinek az érdekében a településrendezési intézkedés történt. Az önkormányzati célok megvalósításához a települési önkormányzatnak a kártalanítási igények aktualitását és azok mértékét napirenden kell tartani és kérelemre indult igény teljesítésére a forrást is meg kell teremteni.

Záró rendelkezések

43. § (1) Ez a rendelet 2005. november 1-én lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Tolcsva Községi Tanács 2/1987.(II.26.) számú rendelete.

(3)^[50] Jelen rendelet részét képezi a belterületre (1:2000) és a külterületre (1:10.000) vonatkozó szabályozási terv, továbbá a Helyi Építési Szabályzat 4 melléklete és három függeléke.

Szabó Ferenc s. k.	Csoma Ernő s. k.
jegyző	polgármester

A kiadmány hiteléül:

Regősné Trembeczki Szilvia s.k.

jegyzőkönyvvezető

Tolcsva, 2020. június 18.

Mellékletek:

           

1.  melléklet: Szabályozási terv a belterületre^[51]

SZM-1/2015-07       M=1:2000

1. melléklet: Szabályozási terv a külterületre

             SZM-2/2015-07          M=1:10000

1. melléklet: A HÉSZ-ben használt sajátos fogalmak magyarázata
2. melléklet:  Faluképi, helyi védelemre javasolt épületek.

                 Világörökségi helyszín területe

Függelékek:

1. függelék: Jelenleg nyilvántartott régészeti lelőhelyek találhatók:

Műemlékek és műemléki környezetek

1. függelék: Tájidegen (invázív) fajok jegyzéke

1. függelék: TERMÉSZETVÉDELMI VOVATKOZÁSOK

 

^[1] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[2] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[3] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[4] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[5] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[6] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[7] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[8] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[9] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[10] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[11] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[12] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[13] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[14] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[15] Módosította Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 3/2020. (II.17.) önkormányzati rendelete

^[16] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[17] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[18] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[19] Kiegészítette Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete

^[20] Módosította Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete.

^[21] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 3/2020. (II. 17.) önkormányzati rendelete.

^[22] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[23] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[24] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[25] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III.13.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[26] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[27] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[28] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 11/2015. (VIII. 3.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[29] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[30] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[31] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[32] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[33] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[34] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[35] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[36] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[37] Hatályon kívül helyezte Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületétnek 12/2015. (VIII.14.) önkormányzati rendelete

^[38] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[39] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[40] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[41] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[42] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[43] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[44] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[45] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[46] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[47] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[48] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[49] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

 

[50] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat képviselő-testületének 12/2015. (VIII. 14.) önkormányzati rendelete vezette be.

^[51] A szövegezését Tolcsva Község Önkormányzat Képviselő-testületének 5/2019. (III. 13.) önkormányzati rendelete vezette be.

FONTOS: Kérem az alábbi dokumentumokból tájékozódjanak, és aki élni kíván a lehetőséggel, az november 5-ig jelezze a polgármesteri hivatalban!"

 

Tolcsva Község Önkormányzata az Innovációs és Technológiai Minisztériummal együttműködve, az 51/2007. (III. 26.) Kormányrendelet alapján

ezennel kiírja a 2021. évre

a Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjpályázatot

felsőoktatási hallgatók számára

a 2020/2021. tanév második és a 2021/2022. tanév első félévére vonatkozóan,

összhangban

• a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény
• a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet
• a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény
• a Nemzeti Közszolgálati Egyetemről, valamint a közigazgatási, rendészeti és katonai felsőoktatásról szóló 2011. évi CXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 363/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet
• a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
• az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
• az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
• Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény
• a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény
• az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény
• az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet
• az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény
• a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk),

vonatkozó rendelkezéseivel.

1. A pályázat célja

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer (a továbbiakban: Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer) célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszer többszintű támogatási rendszer, amelynek pénzügyi fedezeteként három forrás szolgál: a települési önkormányzatok által nyújtott támogatás, a megyei önkormányzatok által nyújtott támogatás és a felsőoktatási intézményi támogatás. Az ösztöndíjpályázattal kapcsolatos adatbázis-kezelői, koordinációs, a települési és megyei ösztöndíjjal kapcsolatos pénzkezelési feladatokat az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (a továbbiakban: Támogatáskezelő) végzi, míg az elbírálási feladatokat az ösztöndíjpályázathoz csatlakozó települési és megyei önkormányzatok látják el.

A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer jogszabályi hátteréül a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet) és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szolgál.

2. A pályázók köre

A Bursa Hungarica Ösztöndíjban az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdése alapján kizárólag a települési önkormányzat területén állandó lakóhellyel (a továbbiakban: lakóhely) rendelkezők részesülhetnek. [A Kormányrendelet „állandó lakóhely” fogalma a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény „lakóhely” fogalmának feleltethető meg, amelyet a pályázó a lakcímkártyájával tud igazolni.https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx">https://bursa.emet.hu/paly/palybelep.aspx

Azok a pályázók, akik a korábbi pályázati években regisztráltak a rendszerben, már nem regisztrálhatnak újra, ők a meglévő felhasználónév és jelszó birtokában léphetnek be az EPER-Bursa rendszerbe. Amennyiben jelszavukat elfelejtették, az Elfelejtett jelszó funkcióval kérhetnek új jelszót. A pályázói regisztrációt követően lehetséges a pályázati adatok rögzítése a csatlakozott önkormányzatok pályázói részére. A pályázati űrlapot minden fordulóban újra ki kell tölteni! A személyes és pályázati adatok ellenőrzését, rögzítését követően a pályázati űrlapot kinyomtatva és aláírva a települési önkormányzatnál kell benyújtaniuk a pályázóknak. A pályázat csak a pályázati kiírásban meghatározott csatolandó mellékletekkel együtt érvényes. A pályázati kiírásban meghatározott valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül. A benyújtott pályázatok befogadását az önkormányzat köteles az EPER-Bursa rendszerben igazolni. A nem befogadott pályázatok a bírálatban nem vesznek részt.

A pályázat rögzítésének és az önkormányzathoz történő benyújtásának

határideje: 2020. november 5.

A pályázatot az EPER-Bursa rendszerben kitöltve, véglegesítve, onnan kinyomtatva, aláírva kizárólag a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell benyújtani.

A pályázat kötelező mellékletei:

a)         A felsőoktatási intézmény által kibocsátott hallgatói jogviszony-igazolás a 2020/2021. tanév első félévéről.

Amennyiben a pályázó egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, pályázatában csak azt a felsőoktatási intézményt kell megneveznie, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató az állami felsőoktatási intézményt köteles megnevezni.

b)        Igazolás a pályázó és a pályázóval egy háztartásban élők egy főre jutó havi nettó jövedelméről.

c)         A szociális rászorultság igazolására az alábbi okiratok:

A további mellékleteket az elbíráló települési önkormányzat határozza meg.

A pályázati űrlap csak a fent meghatározott kötelező mellékletekkel együtt érvényes, valamely melléklet hiányában a pályázat formai hibásnak minősül.

Egy háztartásban élők: a pályázó lakóhelye szerinti lakásban életvitelszerűen együttlakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező személyek.

Jövedelem:

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a) pontja alapján az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett

- aa) a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szjatv.) szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve az Szjatv. 1. számú melléklete szerinti adómentes bevételt, és

- azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló törvény, vagy az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni.

Elismert költségnek minősül a személyi jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő összeggel.

Befizetési kötelezettségnek minősül a személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás és járulék, egészségügyi szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és munkavállalói járulék.

Nem minősül jövedelemnek

• a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, valamint a lakhatáshoz kapcsolódó rendszeres kiadások viseléséhez, a gyógyszerkiadások viseléséhez és a lakhatási kiadásokhoz kapcsolódó hátralékot felhalmozó személyek részére nyújtott települési támogatás,
• a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 20/A. §-a szerinti támogatás, a Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány,
• az anyasági támogatás,
• a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
• a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi járadéka és a fogyatékossági támogatás,
• a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
• az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
• a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
• az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás,
• a szociális szövetkezet valamint a közérdekű nyugdíjas szövetkezet öregségi nyugdíjban vagy átmeneti bányász járadékban részesülő tagja által a szövetkezetben végzett tevékenység ellenértékeként megszerzett, a személyi jövedelemadóról szóló törvény alapján adómentes bevétel,
• az életvitelszerűen lakott ingatlan eladása, valamint az életvitelszerűen lakott ingatlanon fennálló vagyoni értékű jog átruházása esetén az eladott ingatlan, illetve átruházott vagyoni értékű jog ellenértékének azon része, amelyből az eladást vagy átruházást követő egy éven belül az eladó vagy átruházó saját, vagy közeli hozzátartozója életvitelszerű, tényleges lakhatásának célját szolgáló ingatlan vagy vagyoni értékű jog vásárlására kerül sor,
• az elengedett tartozás, illetve a megszűnt kötelezettség, ha a tartozás elengedésére vagy a kötelezettség megszűnésére a természetes személyek adósságrendezési eljárásában, továbbá közüzemi szolgáltatás szolgáltatója, illetve pénzügyi intézmény által, az adós megélhetését veszélyeztető szociális helyzete miatt került sor.

4. Adatkezelés

A pályázó pályázata benyújtásával büntetőjogi felelősséget vállal azért, hogy az EPER-Bursa rendszerben rögzített, a pályázati űrlapon és mellékleteiben általa feltüntetett adatok a valóságnak megfelelnek. Tudomásul veszi, hogy amennyiben a pályázati űrlapon és mellékleteiben nem a valóságnak megfelelő adatokat tüntet fel, úgy a Bursa Hungarica Ösztöndíjrendszerből pályázata kizárható, a megítélt támogatás visszavonható.

A pályázat benyújtásával a pályázó tudomásul veszi, hogy a Támogatáskezelő, az önkormányzatok és a felsőoktatási intézmény a pályázati dokumentációba foglalt személyes adatait az ösztöndíjpályázat lebonyolítása és a támogatásra való jogosultság ellenőrzése céljából az ösztöndíj támogatás életciklusa alatt kezelheti a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendeletében (továbbiakban: GDPR) foglaltak szerint.  Az adatkezelésről, az adatkezeléssel kapcsolatos jogairól, az általa igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről részletes tájékoztatás található a Támogatáskezelő honlapján az Adatvédelmi tájékoztatóban az alábbi elérhetőségen:

http://www.emet.gov.hu/_userfiles/szervezet/kozlemenyek/adatkezelesi_tajekoztato_3_sz__melleket.pdf

5. A pályázat elbírálása

A beérkezett pályázatokat az illetékes települési önkormányzat bírálja el 2020. december 4-ig:

a)  az elbíráló önkormányzat a pályázókat hiánypótlásra szólíthatja fel a formai ellenőrzés és az elbírálás során, az önkormányzat által meghatározott határidőben, amely azonban nem lépheti túl a pályázatok önkormányzati elbírálási határidejét. Az önkormányzat hiánypótlást csak olyan dokumentumokra kérhet be, amelyeket a pályázati kiírásban feltüntetett. A hiánypótlási határidő: ….. nap;

b) az ösztöndíj elbírálása kizárólag szociális rászorultság alapján, a pályázó tanulmányi eredményétől függetlenül történik. Az elutasítás indoklásaként nem jelölhetők meg olyan okok, amelyeket a formai ellenőrzés vizsgál és azon megfelelőként lettek megjelölve;

c) az EPER-Bursa rendszerben nem rögzített, nem a rendszerből nyomtatott pályázati űrlapon, határidőn túl benyújtott, vagy formailag nem megfelelő pályázatokat a bírálatból kizárja, és kizárását írásban indokolja;

d)  minden, határidőn belül, postai úton vagy személyesen benyújtott pályázatot befogad, minden formailag megfelelő pályázatot érdemben elbírál, és döntését írásban indokolja;

e) csak az önkormányzat területén lakóhellyel rendelkező pályázókat részesítheti támogatásban;

f) az elbírálás során korra, fajra, nemre, bőrszínre, felekezeti vagy világnézeti hovatartozásra, tanulmányi eredményre tekintet nélkül, kizárólag a pályázó szociális rászorultságának objektív vizsgálata alapján járhat el.

A pályázó az elbíráló szerv döntése ellen fellebbezéssel nem élhet, a pályázati döntés ellen érdemben nincs helye jogorvoslatnak. A támogatási döntéssel szemben kifogást eljárásjogi jogszabálysértésre történő hivatkozással, a döntésről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 napon belül lehet benyújtani az illetékes önkormányzat jegyzőjénél. A felmerült kifogással kapcsolatban az önkormányzat jegyzőjének haladéktalanul értesítenie kell a Támogatáskezelőt.

A megítélt ösztöndíjat az önkormányzat visszavonhatja abban az esetben, ha az ösztöndíjas elköltözik a települési önkormányzat területéről. A települési önkormányzat ebben az esetben határozatban rendelkezik a támogatás visszavonásáról. A határozat csak a meghozatalát követő tanulmányi félévtől ható hatállyal hozható meg.

6. Értesítés a pályázati döntésről

A települési önkormányzat a meghozott döntéséről és annak indokáról 2020. december 8-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül elektronikusan vagy postai úton küldött levélben értesíti a pályázókat.

A Támogatáskezelő az önkormányzati döntési listák érkeztetését követően 2021. január 15-ig értesíti a települési önkormányzatok által nem támogatott pályázókat az önkormányzati döntésről az EPER-Bursa rendszeren keresztül.

A Támogatáskezelő az elbírálás ellenőrzését és az intézményi ösztöndíjrészek megállapítását követően 2021. március 9-ig az EPER-Bursa rendszeren keresztül értesíti a települési önkormányzat által támogatásban részesített pályázókat a Bursa Hungarica ösztöndíj teljes összegéről és az ösztöndíj-folyósítás módjáról.

7. Az ösztöndíj folyósításának feltételei

A felsőoktatási intézményeknek az ösztöndíj kifizetést megelőzően az ösztöndíjra való jogosultságot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 85/E. § (3) bekezdésében és a 112. § (9)-(10) bekezdésében foglaltak figyelembevételével kell megállapítania.

Az ösztöndíj csak azokban a hónapokban kerül folyósításra, amelyekben a pályázó beiratkozott, aktív hallgatója a felsőoktatási intézménynek.

Az ösztöndíj-folyósítás feltétele, hogy a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya a 2020/2021. tanév második félévében megfeleljen a pályázati kiírásnak. Amennyiben a támogatott pályázó hallgatói jogviszonya nem felel meg a pályázati kiírásnak, a támogatott az ösztöndíjra való jogosultságát az adott félévben elveszíti. Azokban a hónapokban, amelyekben a hallgató hallgatói jogviszonya szünetel, vagy nem felel meg a pályázati kiírás feltételeinek, az ösztöndíj folyósítása a folyósítás véghatáridejének módosulása nélkül, teljes egészében szünetel.

8. Az ösztöndíj folyósítása

Az ösztöndíj időtartama 10 hónap, azaz két egymást követő tanulmányi félév:

a 2020/2021. tanév második (tavaszi), illetve a 2021/2022. tanév első (őszi) féléve.

Az önkormányzatok egy tanulmányi félévre egy összegben utalják át a Támogatáskezelő Bursa Hungarica számlájára a támogatott hallgatók öthavi önkormányzati támogatási összegét. A Támogatáskezelő a beérkezett önkormányzati ösztöndíjrészeket a kifizetőhelyek (felsőoktatási intézmények) szerint újracsoportosítja, majd a jogosult hallgatók után továbbutalja a kifizető felsőoktatási intézményekhez abban az esetben, ha a felsőoktatási intézmény a hallgatók jogosultságát visszaigazolta, és az önkormányzat utalási kötelezettségét teljesítve a pontos támogatási összeget továbbította a Támogatáskezelő számlájára.

Az intézményi ösztöndíjrész forrása az 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése értelmében az intézmények költségvetésében megjelölt elkülönített forrás.

Az ösztöndíjat (mind az önkormányzati, mind az intézményi ösztöndíjrészt) az a felsőoktatási intézmény folyósítja a hallgatónak, amelytől a hallgató – az állami költségvetés terhére – a hallgatói juttatásokat kapja. Amennyiben a hallgató egy időben több felsőoktatási intézménnyel is hallgatói jogviszonyban áll, az a felsőoktatási intézmény folyósítja számára az ösztöndíjat, amellyel elsőként létesített hallgatói jogviszonyt. A felsőoktatási intézmények szerződése alapján folyó, közösen meghirdetett – egyik szakon nem hitéleti, a másik szakon hitoktató, illetve hittanár – kétszakos képzés esetében a hallgató számára az állami felsőoktatási intézmény folyósítja az ösztöndíjat. A kifizetés előtt a jogosultságot, valamint a hallgatói jogviszony fennállását az intézmény megvizsgálja.

Az ösztöndíj folyósításának kezdete legkorábban 2021 márciusa.

Az önkormányzati ösztöndíjrész kifizetése a tavaszi félévben március, az őszi félévben október hónaptól, de legkésőbb a felsőoktatási intézményhez történő átutalást követő első ösztöndíj-kifizetéskor indul, majd a továbbiakban az ösztöndíjfizetés rendje szerint történik.

Az intézményi ösztöndíjrész folyósítása március, illetve október hónapban kezdődik, azt a hallgatói juttatásokkal azonos rendben kell kifizetni. Az intézményi ösztöndíjrészt abban az esetben is ki kell fizetni, ha az önkormányzati ösztöndíjrész fedezete nem áll rendelkezésre az intézmény számláján. Az intézményi ösztöndíjrész független minden más, a felsőoktatási intézményben folyósított támogatástól.

Az elnyert ösztöndíjat közvetlen adó- és TB-járulékfizetési kötelezettség nem terheli (lásd a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 1. sz. melléklet 3.2.6. és 4.17. pontját).

Az ösztöndíjas a tanulmányi félév lezárását követően (június 30., január 31.) a jogosultsági bejegyzéssel kapcsolatos kifogást nem tehet, illetve a ki nem fizetett ösztöndíjára már nem tarthat igényt.

9. A pályázók értesítési kötelezettségei

Az ösztöndíjban részesülő hallgató köteles az ösztöndíj folyósításának időszaka alatt minden, az ösztöndíj folyósítását érintő változásról haladéktalanul (de legkésőbb 15 napon belül) írásban értesíteni a folyósító felsőoktatási intézményt és a Támogatáskezelőt (levelezési cím: Bursa Hungarica 1381 Budapest, Pf. 1418)^[1http://www.emet.gov.hu">www.emet.gov.hu (Bursa Hungarica)

 

^[1] Az Emberi Erőforrás Támogatáskezelő az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény és az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet alapján biztosítja a pályázók, a települési és megyei önkormányzatok, valamint a felsőoktatási intézmények részére az elektronikus ügyintézés lehetőségét, így a pályázatok lebonyolításához szükséges hivatalos dokumentumok Eper-Bursa rendszerben történő benyújtását és feldolgozását. Az e-ügyintézés integrálása a pályázatkezelési rendszer szolgáltatásai közé bevezetés alatt áll, a modul alkalmazásával kapcsolatos felvilágosítás a Támogatáskezelő honlapján és a Bursa Hungarica ügyfélszolgálatán érhető el.