Dessewffy-kastély
A Rákóczi családdal egy időben Bónis Ferenc volt Tolcsva másik fő birtokosa, aki 1659-ben építtette a kastélyt, ahogy azt az emeleti ajtón található évszám is bizonyítja. Bónis Ferencet 1671-ben a Wesselényi-féle mozgalomban való részvétele miatt kivégezték, özvegye előbb Uszfalussy Uz Istvánhoz, majd Semsey Györgyhöz ment férjhez, így a XVIII. század elejétől a Semsey családé volt. 1711-ben Szirmay István, a Rákóczi család bizalmasa, unokaöccsére, Szirmay Andrásra hagyta. A XIX. században került a Dessewffy család tulajdonába, akik saját igényeik szerint alakíttatták át a kastélyt, melyet nagyméretű kert és majorsági épületek vesznek körül. A Dessewffy család után hosszú éveken keresztül a termelőszövetkezet és az erdészet használta az épületet.
Rákóczi-kastély
A XVII. század felső-magyarországi építészetének jellegzetes építménye. A kastély mögött több ezer hektoliter bor tárolására alkalmas pincerendszer van. Az egykori kastélyudvart és kertet övező kőfalból csak kis részek állnak és a régi telekre új lakó- és gazdasági épületek kerültek az elmúlt több, mint fél évszázadban. Építésének kezdetét nem ismerjük, de tudjuk, hogy a Rákóczi család már a XVII. század második évtizedétől Tolcsva birtokosa volt. A fennmaradt gazdasági feljegyzések szerint feltehetően a kassai, eperjesi vagy lőcsei mesterek építették. A műemlék helyreállítása 1960-ban történt meg.
Tolcsvai Szirmay-Waldbott-kastély
A barokk eredetű, klasszicista stílusú kastélyt 1820 körül Szirmay Ádám építtette. A XIX. század végén báró Waldbott Frigyes eklektikus átalakításokat, bővítéseket hajtott végre az épületen, ami így nyerte el jelenlegi formáját. A környezeti beépítettség ellenére ma is nagyméretű telek, kert veszi körül, ahol még láthatóak az egykori kastélypark idős fái. Számos rendezvénynek ez a park ad otthont és itt található egy a kastélyhoz tartozó, terméskőből épült pince is. A kastélyban ma már az általános iskola működik.
Információk: www.tolcsvaikastely.hu
Görög katolikus templom
A XVIII. században bevándorló ruszin és a Balkánról betelepülő görögök hozták magukkal a vallásukat és alakítottak ki vallási közösséget. A kevés számú ortodox nem hozhatott létre önálló egyházat, ezért egyesültek a görög katolikus, nagyobb létszámú gyülekezettel. A feljegyzésekből úgy tudjuk, hogy 1745-ben alapították a lelkészséget. E vallási közösséghez tartoztak a nevezetes görög Constantin család, tagjai, akik az egyház vezetésében fontos szerepet játszottak. A XVIII. század közepétől Tokajban tartottak fenn vallási közösségi iskolát, ahová a tolcsvai gyerekek is eljártak, majd Tolcsván is megszervezték a görög katolikusok iskoláját, mely az államosításig működött.
Látogatható: előzetes telefonon történő egyeztetéssel. Tel: +36-47-384-469
Térkép
A ZempléniKalandok.hu által készített fotók:
https://tolcsva.hu/turisztika/nevezetessegek#sigProId2c7ea5a3c8
Református templom
A tolcsvai református egyházközösség egyike a legrégebbi és legnevezetesebb hegyaljai közösségeknek. A szakirodalom úgy hivatkozik, hogy 1560 körül létesült és okiratok bizonyítják, hogy az egyház 1563-tól működik. Az ellenreformáció idején Báthory Zsófia a katolikus hitre áttérve a templomot átadta, így 1671-1705 között a katolikus hívek használatában volt. 1705-ben a szécsényi országgyűlés határozata szerint a templomot vissza kellett adni a reformátusoknak, akik 1711-ig használták is, mígnem újra visszakerült a katolikusokhoz. A régi szép templomot elveszítették és 1714-től egy présházból átépített oratóriumot használtak. A mai templom csak később, a korábbi templom leégése után, 1864-ben épült.
A ZempléniKalandok.hu által készített fotók:
https://tolcsva.hu/turisztika/nevezetessegek#sigProId9a8e191142
Római katolikus templom
Gótikus plébánia templom, melynet a feltárt, korai részletek alapján a XIV. században építettnek tekintünk. XVIII. századi barokk-kori átépítésű a torony fagalériája és zsindelyfedésű sisakja is. Belső tereit az ablakokban lévő színes üvegek és a mennyezeten található freskók teszik még különlegesebbé. Több harangja közül a legrégebbi 1655-ből való, amit Wierd György harangöntő mester öntött Eperjesen. A történeti hagyomány úgy tartja, hogy a római katolikus egyház 1437-től működik a településen, ekkortól már biztosan temploma is volt. A templom Kisboldogasszony tiszteletére lett szentelve. Nevezetes esemény volt a település és a templom életében, hogy 1806. március 14-15-én itt őrizték a magyar szent koronát.
Térkép