KÖRBECSODÁLTUK A KOPASZKÁT

Képes úti-beszámoló a tolcsvai Természetjáró Kör 1. túrájáról

Február 10–én már korán reggel éreztük, hogy ma kegyes lesz hozzánk a Természet! Igaz, hogy a délután 14 órai induláskor már elbújt a napocska, de aránylag tiszta volt az idő. Indulásra szép számban összegyűltünk, fiatalok és idősebbek egyaránt frissen. Az útvonal ismertetése után elindultunk a tervezett túránkra.

Az első tizenöt percben, a 60 méter szintkülönbség leküzdése után, felérve a Kopaszka tetejére, szemünk elé tárult kis falunk festői látképe.

 („Élő ember, akinek már volt szerencséje ehhez a szépséghez, soha nem felejti  ezt a látványt.”)

Északon kiemelkedik a Várhegy csúcsa a megtépázott országzászlóval, mögötte a messzeségbe nyúló hegyvonulatokkal. A nyugati oldalon megint lenyűgöző panorámát nyújt a fenyves-erdő a Malomheggyel, keletre elénk tárul a Tilalmas látképe madártávlatból.

A pazar látvány elfeledtette velünk az első méterek nehézségeit, majd ahogy körbecsodáltuk a tájat, tovább indultunk a  Kincsem-tető irányába.

Folytatva utunkat az első nyereg leküzdése után elértük utunk legmagasabb pontját a Kincsem-tető csúcsát.  Ameddig a szem ellát lenyűgöző panoráma fogad itt is bennünket. Kicsit sűrű volt a levegő, de azért a messzeségben felismerhetőek voltak a környező hegyek, völgyek, települések.

Rövid pihenőt tartottunk a felújítás alatt álló Kincsem-kastélynál, majd

tovább haladtunk dél felé a Radoska-domb irányába, igaz, itt már lefelé.

Megérkeztünk a Boszorkány-dűlőre, s itt felfelé vettük ismét utunkat a Kopaszkai szőlőterületek felé, ahol megcsodáltuk az árvalány-hajas domboldalt és a hordó-abroncsokból készült képzőművészeti alkotást.

Pihenő után lekanyarodtunk a dombról  és visszatértünk a túra kiinduló pontjához.

 Utunk során számos, illegálisan lerakott szeméttelepre találtunk! Elgondolkodtató…

Köszönhetően a túrán készült sok jó fotónak most néhányat közreadunk és szeretnénk kedvet csinálni másoknak is a természetjáráshoz! Mi nagyon élveztük, igaz, kellemesen elfáradtunk.